A t
- Автор: Уэйс Маргарет, Hickman Tracy
- Год: 1992
- Язык: венгерский
- ISBN: 963-8233-00-1
- Переводчик: Geza Fussi-Nagy
- Жанр: Фэнтези
Электронная книга - «A t». Краткое содержание книги:
A téli éj sárkányai
Margaret Weis és Tracy Hickman
Szüleimnek, Dr. és Mrs. Harold R. Hickmannek, akik megtanítottak rá, mi az igazi becsület — Tracy Raye Hickman
Szüleimnek, Frances és George Weisnek, akik az életnél is nagyobb ajándékot adtak nekem: a könyvek szeretetét — Margaret Weis
Hálás köszönetet mondunk az ADVANCED DUNGEONS & DRAGONS™ DRAGONLANCE™ szerepjátszó kalandjáték szerzőinek a játék-modellekért:
Douglas Niles: A JÉG SÁRKÁNYAI
Jeff Grubb: A FÉNY SÁRKÁNYAI
Laura Hickman, társszerző: A HÁBORÚ SÁRKÁNYAI
végül Michaeclass="underline" Est Sularus oth Mithas.
A téli szél dühöngött odakint, de a Király hegység mélyén meghúzódó hegyi törpék barlangjaiban semmit sem éreztek a dúló viharból. Amikor a törzsfő csöndre intette az egybesereglett törpéket és embereket, egy törpe igric lépett elő, hogy elénekelje a Társaságot dicsőítő himnuszt.
A KILENC HŐS DALA
A pöröly
Íme, itt van Kharas Pörölye! — visszhangzott a Hegyi Törpék Királyának Fogadóterme az ünnepélyes bejelentéstől. A törpék vad üdvrivalgásban törtek ki: morajló, mély hangjuk elegyedett az emberek kiáltásaival. Ekkor a terem hátsó ajtaja föltárult és belépett Elistan, Paladine papja.
A törpe építészek mércéje szerint is óriási kör alakú terem dugig megtelt. Majd mind a nyolcszáz Pax-Tharkas-i menekült ott állt a falak mentén, a törpék pedig a köböl faragott padokon ültek odalent.
Elistan a hosszú, központi folyosó elején tűnt fel és ünnepélyesen a magasba emelte a hatalmas harci pörölyt. Paladine fehér köpenyt viselő papjának megjelenésére még harsányabb kiáltások hangzottak föclass="underline" zengésük nekicsapódott a mennyezet hatalmas kupolájának, majd visszaverődött róla, s úgy tetszett, még a föld is beleremeg.
Tanis összerezzent a fejében lüktető dobogástól. Szorongott a tömegben. Sohasem érezte jól magát a föld alatt és bár a mennyezet olyan magas volt, hogy a teteje a homályba veszett a fáklyák lobogó fénye fölött, a fél-elf mégis úgy érezte, csapdába esett fogoly.